Doktori képzés

Doktori képzés

Doktori képzés

A doktori képzésnek két formája létezik: a szervezett doktori képzés és az egyéni doktori képzés.

Tájékoztatjuk a jelentkezőket, hogy 2016. szeptember 1-jétől a képzési idő 6 félévről 8 félévre emelkedett. A képzés két szakaszból áll. A 4. félév végén a doktoranduszhallgatóknak egy komplex vizsgát kell teljesíteniük. A doktori képzés új rendszeréről, valamint a komplex vizsga általános elveiről és szabályairól további információk találhatók a 2016-tól érvényes Egyetemi Doktori Szabályzatban (EDSZ), valamint az Országos Doktori Tanács honlapján (http://www.doktori.hu).

A szervezett doktori képzés során a doktoranduszok a kétéves (négy féléves) képzés alatt a doktori iskolában meghirdetett előadásokat látogatják, szakmai vizsgákat tesznek le, tudományos kutatómunkát végeznek, eredményeikről beszámolnak, publikációkat jelentetnek meg. Munkájukat tudományos vezető (témavezető) irányítja, aki az Informatikai Kar oktatója. A belső (kari) témavezető mellé külső intézményből konzulens is felkérhető.

A negyedik félév végén a hallgatónak a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesítenie, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A komplex vizsga két fő részből áll. Az elméleti részben a vizsgázó elméleti felkészültségét kell felmérni, a disszertációs részben a vizsgázó a tudományos előrehaladásáról ad számot.

A képzés sikeres befejezéséről az egyetem abszolutóriumot állít ki.

A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania.

Fokozatszerzés egyéni felkészüléssel

Fokozatszerzés egyéni felkészüléssel

 

A doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, a komplex vizsga teljesítésével kezdődik.

A doktori iskola működési szabályzatában kell meghatározni a komplex vizsgára történő jelentkezés elfogadásának, illetve a felvételnek a feltételeit.

A komplex vizsga sikeres teljesítése esetén a felsőoktatási intézmény elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket, azzal, hogy kérelemre az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján további krediteket is el lehet ismerni.

A komplex vizsgával belépő hallgatók esetében a megszerzendő minimális kreditértékekről a Doktori Iskola Tanácsa dönt.

Ezen hallgatók esetében a komplex vizsgát megelőzően habitusvizsgálatra kerül sor, amely során értékelik a jelentkező szakmai életrajzát, a kérelem benyújtása előtt folytatott tudományos teljesítményét, tudományos közleményeit, más szakmai munkásságát, oktatási tevékenységét stb.

Az előzetes doktori képzés nélküli sikeres komplex vizsgával a képzésbe belépő doktori hallgató a képzés következő szakaszában, a kutatási és disszertációs szakaszban az abszolutórium elnyerésért további 120 kreditet köteles teljesíteni, amelyből legfeljebb 60 kredit lehet a komplex vizsgát megelőző öt éves időszakból származó konkrét, dokumentált kutatási eredmény alapján kérelemre beszámított kutatási/publikációs kredit.

 

A komplex vizsgára jelentkezés feltételei egyéni felkészülők esetén

 

(1) A komplex vizsgára és a doktori fokozat megszerzésére előzetes doktori képzés nélkül az is jelentkezhet, aki a diplomáját a jelentkezést megelőzően legalább öt évvel korábban szerezte, megfelel doktori iskolába való felvétel feltételeinek, és szakmai, tudományos tevékenysége alapján megállapítható, hogy munkássága megfelel az adott doktori program képzési tervében legalább a képzési és kutatási szakaszra előírt követelményeknek.

(2) A felvételi követelményeknek való megfelelés vizsgálatára a kari doktori szabályzat szóbeli felvételi vizsgát írhat elő.

(3) A kérelem – és ha a kari doktori szabályzat előírja, a sikeres felvételi vizsga – alapján a felvételről és a komplex vizsgára bocsátásról a doktori téma szerint illetékes doktori program vagy tanszék vezetőjének részletes véleménye alapján, a doktori iskola tanácsa habitusvizsgálatot folytat le. A habitusvizsgálat során értékeli a jelentkező szakmai életrajzát, a kérelem benyújtása előtt folytatott tudományos teljesítményét, tudományos közleményeit, más szakmai munkásságát, oktatási tevékenységét stb.

•            A habitusvizsgálat eredménye sikeres, ha a jelentkező dokumentált teljesítménye 120 kredit értékű. A 120 kredit megoszlásának a következőnek kell lennie: legalább 66 kredit értékű kutatási/publikációs teljesítmény, amely teljesítmény legalább két minőségi publikációt tartalmaz, valamint legfeljebb 54 kredit értékű dokumentált minőségi szakmai tevékenység. A legalább öt éves tevékenységből annak kell kiderülnie, hogy az egyetemi tanulmányokat meghaladó ismeretek magas szintű felhasználásával dokumentált, intenzív, eredményes munkát végzett a jelentkező. Minőségi szakmai tevékenységnek számít a felsőoktatási intézményben végzett, a szakterületnek megfelelő dokumentált óraadói, oktatói munka is.

Az oktatásért járó krediteket a szervezett képzésben megállapított módon és mennyiségben lehet beszámítani.

A kutatási tevékenységért adható ajánlott kreditmennyiség: szakmai előadás: 2-4 kredit; előadás hazai konferencián megjelent dolgozattal: 4-5 kredit; poszter hazai konferencián: 3-4 kredit; előadás nemzetközi konferencián megjelent dolgozattal: 6-10 kredit; poszter nemzetközi konferencián: 4-8 kredit; magyar nyelven megjelent szakcikk: 4-8 kredit; idegen nyelven megjelent szakcikk: 8-14 kredit.

 

(4) A habitusvizsgálat eredményét a képzési tervben a kutatómunkára és az oktatási feladatokra meghatározott kreditekben kell kifejezni, és szöveges indokolással jegyzőkönyvbe kell foglalni. A doktori iskola tanácsa a habitusvizsgálat eredménye alapján javaslatot tesz a tudományági doktori tanácsnak a komplex vizsgára bocsátásra, ha a jelentkező megszerezte a vizsgára bocsátáshoz szükséges kreditmennyiséget. A kreditszámításnál nem kell figyelemmel lenni a tanulmányi és a kutatási krediteknek a szervezett képzésben résztvevőkre vonatkozó megoszlására.

(5) A habitusvizsgálat lefolytatásáért és a komplex vizsgáért a jelentkező a Szabályzat 4. sz. mellékletében meghatározott díjat fizet, kivéve, ha az ELTE közalkalmazottja.

(6) A tudományági doktori tanács a doktori iskola tanácsának javaslata alapján dönt a jelentkező felvételéről és a komplex vizsgára bocsátásról.

(7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a komplex vizsgára az jelentkezik,

a) aki az abszolutórium megszerzése után az Nftv. 53. § (4) bekezdésében foglalt határidő, és a jelen Szabályzat 59. §-a szerint különleges méltányosságból engedélyezett meghosszabbított határidő lejárta után nyújtja be a doktori értekezését és kezdeményezi a doktori eljárást;

b) akinek a doktori eljárását a 71. § (3) bekezdésében meghatározott okból szüntette meg a tudományági doktori tanács, vagy a doktori fokozatot az Egyetemi Doktori Tanács nem ítélte oda számára;

c) aki ugyanazon tudományágban, de más doktori iskolában szerzett abszolutóriumot.