A modern geológiai térképezés egyaránt terepi és távérzékelt adatokra támaszkodik, amelyek digitális formátumban tárolt adatok. A térképezés célja a kutatási projekt függvényében lehet általános földtani, paleontológiai, nyersanyagkutatási, szerkezetföldtani. A térképezési procedúra teljes skálája ide tartozik, az adatrögzítés tervezésétől kezdve az előzetes munkatérképszerkesztésen át, az adatelemzésig, és értelmezésig.

Elsősorban tudományos célú projektek adatstruktúráit, és adatrögzítési procedúráit dolgozzuk ki. A georeferált alapadatok automatizált, gépi tanulással segített osztályozásával a földtudományi térképezést segítjük. A nagy számítási igényű raszteres adatmodelleken off-road útvonaltervezésekkel foglalkozunk.

A térkép jelei nem minden térképolvasónak jelentik ugyanazt, és nem mindenki érti a jeleket. Ennek optimalizálása megoldható, ha megértjük, hogy milyen demográfiai hátterű emberek milyen képességekkel rendelkeznek térképolvasás terén. A cél, hogy a térképszerkesztő szándéka szerinti információ eljusson a térkép olvasójához. A kutatást felhasználói tesztek és dinamikusan változó jelkulcsú térképekkel végezzük az ELTE Kísérleti Térképészeti Kutatócsoportjában (ktk.elte.hu).

Távérzékelt adatokra épülő elemzéssel a felszínmozgások térképezésére, illetve egyes területek tektonikus aktivitására fókuszálnak a vizsgálataink. A lidar mint nagyfelbontású közeli távérzékelési módszer hangsúlyos a kutatásokban, mivel a felszíni és felszín alatti (barlangi) környezetben egyaránt használható.

A földtani örökségvédelem lényege, hogy az élettelen természeti értékek (pl.: sziklaalakzatok, ritka ősmaradvány lelőhelyek, stb.) is megőrizhetők maradjanak, hasonlóképp, mint az élő természeti értékek, és a kulturális örökségek. Ennek egyik eszköze a földtani ismeretek népszerűsítése, közérthető, térképi formában való publikálása.