Mi köze a gojátéknak a ChatGPT-hez? Mitől lesz egy gép intelligens, és kiválthatja-e hamarosan a tudósok munkáját? Hogyan segít a mesterséges intelligencia az orvosoknak és ki dönt majd rólunk? Honnan tudhatjuk, hogy emberrel vagy géppel beszélünk, és miért tulajdonítunk érzelmeket a gépeknek? Mivel etetik a Rackát a magyar kutatók? Milyen világmodellt épít egy robot, és mik a technológiai korlátok? Szolgálhat-e háborús célokat a mesterséges intelligencia? Ezekre a kérdésekre és még sok másra is választ kaphatnak az érdeklődők az ELTE Informatikai Karán október 5. és 9. között, az AI hete ingyenes előadásain.

Az esemény időpontja nem véletlen. Éppen ezeken a napokon, 2015. október 5. és 9. között győzte le az AlphaGo 5–0 arányban Fan Huit, a kínai származású, 2 danos profi gojátékost és Európa-bajnokot. A mérkőzés mérföldkőnek számított a mesterséges intelligencia történetében: ez volt az első alkalom, hogy számítógépes program teljes méretű, 19×19-es táblán, előnyadás nélkül győzött le profi gojátékost. A történelmi sikerhez magyar kutatók is jelentősen hozzájárultak: az AlphaGo által alkalmazott Monte Carlo-fakeresés egyik fontos előzménye a Kocsis Levente és Szepesvári Csaba által kidolgozott UCT algoritmus volt. Kocsis Levente az AI hetén személyesen is előadást tart.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megszervezett programsorozat célja, hogy a mesterséges intelligencia kutatói és szakértői átfogó képet adjanak a terület egészéről, legfontosabb aktualitásairól, új eredményeiről és a hazai fejlesztésekről. Az AI hete egyúttal fórumot szeretne biztosítani a különböző tudományterületek közötti párbeszédhez. A program a technológiai és természettudományos kérdések mellett az AI társadalmi hatásaival is foglalkozik. A szervezők hosszabb távú célja, hogy az AI hete évente visszatérő eseménnyé váljon, amelyhez a mesterséges intelligenciával foglalkozó hazai kutatóintézmények mellett a gazdasági és kulturális élet szereplői is minél szélesebb körben csatlakozhatnak, és amely a nagyközönséghez is közelebb hozza a mesterséges intelligencia tudományterületeinek széles körét.

Az előadások ingyenesek, regisztráció nem szükséges. Szeretettel várunk minden érdeklődőt: szakembereket, egyetemi hallgatókat, a téma iránt érdeklődő laikusokat és középiskolásokat egyaránt.

Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Déli tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C)

• hétfőtől csütörtökig: Kitaibel Pál terem (0-823)

• pénteken: Szabó József terem (0-803)

ELŐADÁSOK

Október 5. (hétfő)

17:00–18:00 | Csabai István (ELTE TTK): Mesterséges intelligencia és a tudományok

A mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, számos szakmában intenzíven használják. A legprofibb szoftvercégek arról számolnak be, hogy a kódokat egyre nagyobb részben AI segítségével írják. Sőt, AI segítségével már korábban megoldatlan matematikai sejtéseket is sikerült bizonyítani. Hogyan segítette a tudomány, ezen belül is a fizika az AI megszületését? Mire használják a tudományban az AI-t? Kiválthatja-e hamarosan a tudósok munkáját? Mennyiben módosítja a mesterséges intelligencia a tudományokat és általában a tudáshoz való viszonyunkat?

18:00–19:00 | Kocsis Levente (HUN-REN SZTAKI): Monte Carlo fakeresés az AlphaGo-tól a nagy nyelvi modellekig

Az előadás a Monte Carlo fakeresés (MCTS) és az UCT algoritmus alapjaitól indul, amelyek forradalmasították a stratégiai döntéshozatalt és a lehetőségek intelligens feltérképezését. Megnézzük, miként hozott áttörést az AlphaGo a mély neurális hálózatok és a fa-alapú keresés kombinálásával, végül pedig rávilágítunk, hogyan formálja át ugyanez a logikai keretrendszer a mai nagy nyelvi modellek komplex gondolkodási és tervezési folyamatait.

Október 6. (kedd)

17:00–18:00 | Gulyás László (ELTE IK): Mesterséges intelligencia mint optimalizáció

Mitől lesz egy gép intelligens, és mi köze ennek az optimalizációhoz? Az előadás hétköznapi példákon, játékokon, útvonaltervezésen és a gépi tanuláson keresztül mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze a két fogalom, eljutva egészen a mai generatív mesterséges intelligencia modellekig.

18:00–19:00 | Szalóczy Nóra (SOTE; Kürt Akadémia; Theia Labs): Ki dönt rólad? Mesterséges intelligencia az orvos mellett

Nagyjából kétnaponta jelenik meg egy új AI-modell, miközben az egészségügyi adataink értéke is óriásit nőtt. Egy emberi génállomány kiolvasásának költsége húsz év alatt 100 millió dollárról ezer dollár alá csökkent. Magyarországon pedig 1993 óta több milliárd egészségügyi rekord gyűlt össze, amelyek nagy részét soha nem használják fel. Mit tud kezdeni a mesterséges intelligencia ezekkel az adatokkal? Hol segíti ma az AI az orvosi döntéseket? Milyen buktatói vannak az AI használatának, és miért kell a végső szónak továbbra is az orvosé maradnia?

Október 7. (szerda)

17:00–17:40 | Palkó Gábor (ELTE BTK): Nagy nyelvi modellek magyar vonatkozásai, avagy: Mivel etetik a Rackát?

A generatív mesterséges intelligencia forradalmának hatása a mindennapi gyakorlatokra, az oktatásra és a tudományra, valamint általában a kultúrára már ma is érezhető, mértéke azonban egyelőre beláthatatlan. Milyen szövegeken tanul vagy tanítható a magyar generatív MI? Milyen tapasztalatok származnak a magyar nyelvű szövegkorpuszok készítéséből és a modellek tanításából? Mit tud és mit nem tud az első magyar kutatók által szuperszámítógépes környezetben betanított érvelő modell, a Racka?

17:40–18:20 | Hajnal Zsófia (BME; KRTK Világgazdasági Intézet): A fordított Turing-teszt: növekvő szerep, növekvő kihívások

Mi az a fordított Turing-teszt, és miért válhat fontosabbá Alan Turing eredeti gondolatkísérleténél? Az előadás gyakorlati, etikai és társadalmi szemszögek mentén járja körbe a mesterséges intelligencia felismerésének fejlődését és nehézségeit.

18:20–19:00 | Katona Illés (ELTE ÁJK): Gyilkos robotok, avagy az MI és a háború

Vajon szolgálhat-e háborús célokat a mesterséges intelligencia? Hogyan használják az MI nyújtotta technológiai előnyöket fegyverként másokkal szemben? És mit gondoljunk minderről társadalmi és erkölcsi szempontból? Az előadáson betekintést nyerhetünk a mesterséges intelligencia hadviselésben betöltött szerepébe, és megvizsgáljuk a jövő forgatókönyveit is.

Október 8. (csütörtök)

17:00–18:00 | Benedek Csaba (HUN-REN SZTAKI): Mesterséges térintelligencia alkalmazások robotlátástól az orvosi diagnosztikáig

A napjainkban egyre olcsóbbá és pontosabbá váló 3D-s érzékelők széles körben teszik elérhetővé a mesterséges térintelligencia alkalmazását – azaz a körülöttünk lévő tér hatékony térképezését és automatizált elemzését – az önvezető járművektől és az okosvárosoktól az orvosi műtéttervezésig. Ezek a rendszerek 3D-s világmodelleket építenek, amelyek azonban a technológiai korlátok miatt még gyakran hiányosak. Az előadás olyan mesterséges intelligencián alapuló kutatási eredményeket mutat be, amelyek segítik az objektumok és események felismerését hiányos téradatokból, különböző szenzorok adatainak összeillesztését, az adatminőség javítását és a hiányzó térrészek 3D-s rekonstrukcióját.

18:00–19:00 | Ambrus Gábor László (technika-filozófus): A mesterséges intelligencia a társadalomban

Az előadás elsősorban arra keresi a választ, hogyan érzékeli a társadalom és a kortárs kultúra az MI előnyeit és veszélyeit. Először annak a jelenségnek szentel figyelmet, hogy az MI-nek igen gyakran emberi tudatot, gondolkodást és érzelmeket tulajdonítunk (antropomorfizáció). Utána pedig az a sejtés fogalmazódik meg, hogy az MI-nek ez az antropomorf észlelése elfed egy másik, fenyegetőbb érzékelést: nevezetesen, hogy az MI egy kvázi áthatolhatatlan, idegen és alig kiismerhető szférát képez a társadalomban, amely valamelyest a 20. századi klasszikus bürokráciákra hasonlít.

Október 9. (péntek)

17:00–18:00 | Beleznai Csaba (Austrian Institute of Technology): Térbeli érzékelés az intelligens robotikában

Az előadás közérthető módon bemutatja, hogyan alakítják át a modern MI-rendszerek a nyers szenzoradatokat a tárgyak, a környezet és a térbeli viszonyok rendszerezett leképezésévé. Az ipari automatizálásból, többek között a gyártás, a logisztika, a bányászat és az erdészet területéről vett valós példák szemléltetik, hogyan fonódnak össze ezek a technológiák a gyakorlatban.

18:00–19:00 | Botzheim János (ELTE IK): Spiking neurális hálózatok alapjai

A biológiai inspirációjú mesterséges intelligencia térnyerésével egyre részletesebb neurális architektúrák jelennek meg. Ezen az előadáson egy ígéretes területet, a spiking neurális hálózatokat mutatjuk be. A motivációk és a várható hatások mellett a dinamikus neurális hálózatok alapvető modellezési elveit is ismertetjük. A jelenlegi kutatási problémák és irányok áttekintése után alkalmazási példát is mutatunk. 

Az előadás-sorozat megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.